Bashar: Már most is mindent megteszel, amit mechanikai értelemben tenned kell

Bashar-2782

Már most is mindent megteszel, amit mechanikai értelemben tenned kell. Már most is 100%-ig bízol. Már most is folyamatosan változtatsz. Nem kell megtanulnod bízni. Nem kell megtanulnod változtatni. Csak azt kell eldöntened, hogy miben bízol: a pozitívban vagy a negatívban. Csak tudnod kell, hogy máris változáson mész keresztül, így tudatosabban tudsz dönteni arról, hogy milyen irányba szeretnél változni. De valójában nem kell megtanulnod semmilyen alapelvet. Csak éberebbé és tudatosabbá kell válnod arra, mik az alapelvek, amelyek már eleve léteznek. Hogy eszköztárként használhasd őket, ahogy neked szánták. Hogy valóban megtanuld, hogyan működik a létezés struktúrája. Hogy elkezdhesd igazán tisztán látni, és amikor tisztán látod, megengedd mindennek, ami nem illeszkedik ebbe a struktúrába, hogy szertefoszoljon – pusztán ötletekként, visszatükröződésekként, engedélycédulákként, amelyek önmagukban nem valósak, csak akkor, ha te valósággá teszed őket a meghatározásaiddal és hiedelmeiddel. De még amikor valósággá teszed őket, úgymond, akkor sem lesznek szilárdabbak annál, mint amennyire te szilárdnak hiszed őket, mert valójában csak a hited teremti meg azt az élményt, amit szilárdságnak nevezel. Hadd mondjam el, mi is valójában a szilárdság, az az érzés, amit te szilárdságnak hívsz. Tudod, és a tudósaid is tudják a bolygódon, hogy valójában semmi sem szilárd, még az sem, amit szilárd anyagnak nevezel, hiszen végső soron energiából áll, és többnyire üres térből. Az elképzelés tehát az, hogy bár léteznek tudományos magyarázatok arra, miért tűnik valami szilárdnak – az elektronok, a vegyértékek és ezek az elképzelések –, ezek még mindig csak szimbólumok. Az igazi oka annak, hogy bármi a fizikai valóságodban – amely valójában nem is létezik – szilárdnak érződik, az, hogy amit érzel, az valójában a te elpusztíthatatlan természeted. Nem pusztítható el, ami vagy. Ez a szilárdság lényege. Valójában a saját elpusztíthatatlan természetedet vetítetted bele a tapasztalatodba, és a lényed, a tudatod elpusztíthatatlanságának nézőpontját adtad hozzá a fizikai anyagi valóság élményéhez, hogy szilárdnak tűnjön. De valahányszor ezt teszed, valahányszor megérintesz valamit, ami szilárdnak érződik, valójában közvetlenül a saját elpusztíthatatlan magoddal, elpusztíthatatlan természeteddel kerülsz kapcsolatba. Ez maga vagy te. Ez a te lényeged. Végtelen vagy. Örök vagy. Létezel, tehát mindig is létezni fogsz. Ami létezik, nem válhat azzá, ami nem létezik. Ennek megértésére a legegyszerűbb válasz az, hogy a nemlétezés definíció szerint nem létezik. Ez a tulajdonsága. A nemlétezés nem létezik – ez a tulajdonsága. Ahogy a létezés létezik – ez az egyetlen tulajdonsága. Ezért, ha most létezel, soha nem válhatsz nemlétezővé. Változni fogsz, változtatni fogsz a formádon, a kifejeződéseden, a tapasztalataidon, de soha nem szűnsz meg létezni, mert elpusztíthatatlan vagy. A Minden, ami van, az minden, ami van, és kész. Tehát szokj hozzá ahhoz a tényhez, hogy mindig is létezni fogsz, és nyugodj bele az elpusztíthatatlanságod gondolatába, hogy ne siess annyira. Hogy nyugalmat találj. Mert ha tudod, hogy örök vagy, ha tudod, hogy végtelen vagy, ha tudod, hogy mindig létezni fogsz, akkor minden, amit meg kell tenni, valamilyen módon, valahol, valamikor meg fog történni. Nem kell mindennek most rögtön megtörténnie. Természetesen mégis minden most történik, mert csak a most van. Csak egyetlen pillanat létezik a teremtésben. Minden, amit különböző pillanatoknak gondolsz, valójában ugyanaz a pillanat, csak más nézőpontból.