Bashar: Mi történik, amikor meghalunk?

Bashar-5359

- Van néhány kérdésem. Az egyik az általános túlvilági megértésről szól. Hogyan néz ki az? Mi történik, amikor elhagyjuk ezt a fizikai világot?

Nos, vannak bizonyos dolgok, amelyeket általában a legtöbben megtapasztaltok. Először is, ismerjétek fel, hogy túlléptek a lineáris téridő normál keretein. Lehet, hogy továbbra is megteremthető egyfajta időérzékelés ott, de az semmiben sem hasonlít a fizikai valóságban tapasztalt időérzékre. A fizikai valóságban, amikor gondoltok valamire, amikor hisztek valamiben, van egy időbeli késés a manifesztáció és annak megtapasztalása között. A nem fizikai valóságban, a szellemi világban nincs ilyen. Amit gondoltok, az azonnal megnyilvánul körülöttetek. A folyamat lényege azonban az, hogy a legtöbb ember esetében az élmény az, hogy hirtelen kiúsztok a testetekből. Felismerhetitek, hogy a testetek ott fekszik. Láthatjátok, hogy emberek gyűlnek köré. Lehet, hogy úgy döntötök, belehallgattok dolgokba. Lehet, hogy elmentek a saját temetésetekre. Lehet, hogy meglátogattok embereket. Lehet, hogy megpróbáltok kommunikálni velük. Néha érzékelni fogják, néha nem. Megtapasztalhatjátok azt, amit a fény alagútjának neveznek, ami valójában csak annak a kifejezése a ti valóságotokban, hogy van egy kapcsolat és egy híd egyik dimenzióból a másikba. És amikor beléptek a spirituális, nem fizikai valóság másik dimenziójába, a legtöbben megtapasztalhatjátok, hogy szellemi társaitok fogadnak benneteket – olyan emberek nem fizikai megfelelői, akiket életetekben ismertetek, vagy olyanoké, akiket más életekből ismertek. Így megtapasztalhatjátok a feltétel nélküli támogatás és szeretet érzését, a kitágulást. Olyan lesz, mint amikor egy álomból ébredtek, és azt mondjátok: „Ó, hát mindegy, mennyire valóságosnak tűnt az az álom, ez vagyok én igazából, és az csak egy álom volt.” A halál is hasonló lesz ehhez. Ez vagyok én valójában, és a fizikai élet csak egy álom volt. Általában megtörténik az úgynevezett életáttekintés. Meg fogtok tapasztalni minden egyes választást amit tettetek, azok minden következményét, amit ezek okoztak. Valóban érezni fogjátok mindezt, és mindazt, amit mások éreztek a ti döntéseitek következményeként, mintha mindez veletek történne – mert valójában veletek történik. Ez egy szempillantás alatt zajlik le, még ha kissé elnyújtottnak tűnhet, hiszen egy teljes élettartam történik meg egyetlen pillanatban. De bármely részére fókuszálhattok, és úgy tűnhet, mintha addig tartana, ameddig csak szeretnétek. A lényeg az, hogy mindezt tanulási tapasztalatként használjátok, hogy egyensúlyba kerüljetek, felismerve a választásaitokat, és hogy valóban inkább másként választottatok volna-e, vagy sem, majd ezt a perspektívát hozzáadjátok a lélek szintű tudásotokhoz. Általában valamilyen vezető vagy az „Ami Van” megnyilvánulása fogad benneteket, és megtapasztaljátok a szeretet hatalmas kibontakozását, majd újabb választásokat kaptok. Akarjátok-e folytatni ugyanazt az életet egy párhuzamos valóságban úgy, mintha meg sem haltatok volna? Megakarjátok-e tapasztalni azt, amit csak reinkarnációnak hívtok? Akartok-e más dimenziókat, más civilizációkat, más valóságokat felfedezni? Mit akartok most megtapasztalni? Általánosságban feltételezhetitek, hogy a legtöbben ezeket a dolgokat élitek át, bár rengeteg másféle élmény is lehetséges.

- Rendben, tehát mindezzel együtt, bármi legyen is a választás, továbbra is kapcsolatban maradnak azokkal, akik itt maradtak?

Legtöbbször, amikor valaki felébred a szellemben, és megtapasztalja az igazi, feltétel nélküli önvalóját, többé-kevésbé mindig jelen lesz számotokra körülöttetek valamilyen módon, formában, alakban. Most már van saját életük, még mindig elfoglaltak. Nem csak ott lebegnek körülöttünk azzal, hogy - “Most mit akarsz?”

- Hívhatom őket?

Természetesen. Mindig hívhatjátok őket. És általában, amikor élitek a napotokat, és hirtelen, látszólag minden ok nélkül eszetekbe jutnak, az gyakran valóban az ő kommunikációjuk. Ilyen módon kapcsolódhatnak hozzátok, de mindig hallanak benneteket. Mindig hallanak, mert számukra sokkal könnyebb hallani titeket, mint nektek őket – a hitrendszeretek felépítése miatt. Ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne ugyanolyan könnyű számotokra is meghallani őket, de a hitrendszeretek gyakran megakadályozza, hogy olyan módon tapasztaljátok őket, ahogyan ők tapasztalhatnak titeket – most, hogy róluk lehullott a szemellenző. Mert számukra az idő sem az, ami számotokra. És általában tisztábban látják a teljes képet arról, amit felsőbb elmétek, lelketek választott magának. Tehát ha néha úgy tűnik, hogy nem kapcsolódnak hozzátok, lehet, hogy úgymond „hátrébb lépnek”, mert a ti felsőbb elmétek mondja: „Most ne avatkozz be, éppen egy folyamaton megyek keresztül.” Tehát bizonyos értelemben jobban tudják, mint a fizikai elmétek, mikor kapcsolódjanak és mikor hagyjanak a saját utatokon. De mindig ott vannak. És sokszor még az is, amit a saját gondolatotoknak hisztek, vagy valamilyen szinkronikus eseménynek a bolygótokon, valójában tőlük jöhetett. Még ha nem is hallottátok tudatosan, lehet, hogy elég volt egyetlen apró sugallat a fejetekben, hogy azt gondoljátok: „Ma inkább erre megyek. Nem tudom, miért, csak így érzem.” És hirtelen összefuttok valakivel, akit tíz éve nem láttatok, és aki pontosan azt adja nektek abban a pillanatban, amire szükségetek volt. „Nahát! Micsoda elképesztő szinkronicitás.” De ez a szellemi világból jövő vezetésből is fakadhatott. Ugyanakkor mindez tapintatosan történik, mert az elsődleges feladatuk az, hogy ti legyetek a saját legjobb vezetőitek, és ők a háttérben maradjanak. Nem élhetik meg az életeteket helyettetek. Érthető?

- Igen, teljes mértékben. Ez segít jobban megvilágítani ezt a témát? - Valójában igen.