Üzenet közreadásának eredeti dátuma: 2026. március 19.
A mai bejegyzés a spirituális út egyik legfontosabb, mégis gyakran elhanyagolt részére, a legmagasabb önmagunkkal való kapcsolódásra összpontosít. Bár a külső forrásokból – galaktikus lényektől vagy szellemi vezetőktől – érkező információk izgalmasak, a valódi fejlődés és a megtévesztések kiszűrése csak a belső központunkon keresztül lehetséges. A közvetített üzenet a „belső mag” gondozásáról beszél, amely a sötétben, láthatatlanul kezd növekedni, és csak a saját felelősségvállalásunk révén válhat szilárd alapunkká. A beszélő saját élményein keresztül rávilágít, hogy a válaszok sokszor nem szavakban, hanem mély, szívbéli felismerésekben érkeznek.
Boldog csütörtököt mindenkinek! 2026. március 19-e van, és mára is hoztam nektek egy üzenetet.
Minden visszatért a megszokott kerékvágásba, újra itthon vagyok, tegnap későn érkeztem meg. Mielőtt elkezdeném a mai közvetítést, szeretnék beszélni valamiről, amit a szellemi vezetőimtől és a felsőbb énemtől kaptam: ez pedig az önmagunkkal való kapcsolódás fontossága. Úgy érzem, nagy szükség van arra, hogy mindenkit emlékeztessünk erre. Miért is? Mert oly sokan, akik ezen az úton járnak, fellelkesednek a kapcsolatfelvételtől, a vezetőkkel való beszélgetéstől, a másvilági vagy galaktikus lényekkel való kommunikációtól. Más szóval a közvetítéstől, a hangok hallásától vagy a különböző jóslási eszközök használatától. Bár ez egy izgalmas időszak, és gyakran ez indítja el az embert a spirituális úton, nem szabadna, hogy ez legyen a fő fókusz.
Saját tapasztalatomból beszélek, hiszen az elmúlt évtizedben aktívan és napi szinten ezt csinálom. Ha ez a külső keresés veszi át az irányítást, eltávolodsz attól, ami igazán fontos: attól a céltól, hogy önmagad legmagasabb változatává válj. Nem válhatsz a legmagasabb önmagaddá pusztán az adottságaid vagy képességeid használatával. Nem szeretem az „ajándék” szót ezekre a dolgokra, mert ezek nem ajándékok, hanem részei annak, akik vagyunk. Ezért inkább a képességek szót használom.
Sokan mondhatnátok: „Mel, nem lennének képességeink, ha nem kapcsolódtunk volna már eleve a legmagasabb énünkhöz.” Ez a legtöbb esetben igaz is, de vannak kivételek; vannak, akiknek a képességei teljesen függetlenek az önmagukkal való kapcsolódás igényétől. Azt látom, hogy a spirituális közösségben a figyelem szinte csak a külső információkra irányul: „kérdezzük meg a galaktikusokat, kérdezzük az arkangyalokat, adjatok üzeneteket”. Szinte senki sem mondja nyilvánosan, hogy „én a saját felsőbb énemmel akarok beszélni”. A klienseimmel való munka során ők persze említik ezt, de a hangsúly mégis gyakran külső marad: válaszokat akarnak a vezetőktől.
Hadd mondjak valamit a saját utamról: én sem kapok meg minden választ. Sőt, néha úgy érzem, a klienseim több választ kapnak tőlem, mint amennyit én a saját csapatomtól. Az elejétől fogva világos volt, hogy az én szellemi csapatom visszatart bizonyos információkat tőlem a saját utammal kapcsolatban. Azért teszik, hogy át kelljen élnem a dolgokat és így fejlődjek. Van olyan kérdésem évekről ezelőttről, amire a mai napig nem kaptam választ. Bár szavakkal megadhatnák, nem teszik, mert tudják, hogy amikor eljön az ideje – mivel ezek mély kérdések –, a válasz nem csak a fejemben lesz meg, hanem a szívembe is beépül. Értem és elfogadom az okát, amiért a szellemi csapatom, és valószínűleg én magam is lélekként ezt választottam: hogy ne kapjak annyi külső információt.
Amikor ide jövök közvetíteni, kapok információkat, de a lényeg az, hogy eggyé kell válnunk a felsőbb énünkkel. Rengeteg közvetített információ érhető el, és sokan közületek is elkezdenek majd közvetíteni. Ha nem kapcsolódtok a legmagasabb énetekhez, könnyen félrevezethetnek titeket. Ezen kívül nem lehet valódi tisztánlátásotok e kapcsolat nélkül, mert a megkülönböztető képességetek részben csak az elméből és a múltbéli tapasztalatokból fakad majd.
A lényeg az, hogy önmagatok legmagasabb változatává váljatok. Nem alapozhatjátok az utatokat csak az izgalmas részekre, kihagyva azokat, amelyek kevésbé vonzóak. Amikor valaki felfedezi a belső mélységeit, felismeri, hogy az árnyékok is léteznek. Felismeri, hogy nem minden az, aminek látszik, és gyakran külső befolyásolás próbálja másfelé terelni a figyelmét.
Ahhoz, hogy a legmagasabb változatoddá válj, fel kell hagynod a külső elismerés keresésével, és inkább azt kell felfedezned, ami belül van. A legigazabb lényegedhez való kapcsolódás képessége nem csupán része az utadnak, hanem elengedhetetlen feltétele annak, hogy elérd a keresett megvilágosodási szinteket.
Az új kezdetek olyanok, mint a mag: a sötétben növekednek, mielőtt elérnék a felszínt. A te utad és tágulásod is ilyen. Nem keresheted kívülről. Táplálnod és nevelned kell a belső magot. Ez az alapod. Ez a mag, amelyből minden fakad. Ez a biztonság, a megkérdőjelezhetetlen tudás. Ez önmagad és a mindenség felismerése. Sok külső információ segíthet, de semmi sem helyettesítheti azt, amit neked kell megtenned. Gondozd a magot! Öntözd a magot! Ültess még több magot! tudd, hogy mások segíthetnek, de nem tudják helyetted növekedésre bírni a magjaidat. Ezt egyedül kell megtenned. Felelősséget kell vállalnod a saját fejlődésedért. Légy nyugodt, és tudd, hogy a magok már el vannak ültetve. Rajtad múlik, mit teszel. Rajtad múlik, adsz-e nekik fényt, de biztosítasz-e sötétséget is, hiszen minden életnek szüksége van a pihenésre.
Hűha, ez egy elég hosszú közvetítés lett. Megint a felsőbb énem szólt. Mielőtt befejezném a mai videót, még valamit szeretnék mondani: az, hogy a felsőbb énem jött át a külső vezetők helyett, nagyon is érthető. Olyan lenne, mintha arra biztatnálak, hogy váljatok valamivé, de az információt külső forrásból kapnám. Bár a szellemi csapatom is támogatja ezt, sokkal hitelesebb, amikor a legmagasabb énem adja át ezt az üzenetet nektek.
Ez azért is fontos, mert – és ezzel búcsúzom – az információk áradata, ami érkezik (és már itt is van), rengeteg „hamis fényt” tartalmaz majd. Minél kevésbé kapcsolódsz önmagadhoz, annál nehezebb lesz mélyebb szinten megkülönböztetni, mi az igazság. Ez a te belső „igazságmérőd”. Az elme önmagában nem képes a teljes tisztánlátásra, mert csak az összegyűjtött tapasztalatokat és adatokat használja anélkül, hogy átengedné őket ezen a belső szűrőn.
Valaki megkérdezte tőlem: „Hogyan tudod, amikor egy helyzettel vagy kérdéssel szembesülsz, hogy mit kell tenned? Hogy az egy jel az univerzumtól a megállásra, vagy egy biztatás a folytatásra?” A válasz egyszerű: csak tudom. Mert olyan mély kapcsolatban vagyok a legbelső, legmagasabb énemmel. Emlékeztek a repülőtéri történetemre? Más talán azt mondta volna az akadályok láttán: „Ó, talán az univerzum azt üzeni, ne menjek el.” De én tudtam, hogy mennem kell. Tudtam, hogy az nem a visszatartásomra irányuló kísérlet volt – legalábbis nem a fény felől.
Látjátok, ha kapcsolódtok önmagatokhoz, semmi sem tarthat vissza attól, hogy tudjatok olyan dolgokat, amiket egyébként megkérdőjeleznétek. Én ezzel foglalkozom a személyes tanácsadások során is, hiszen gyakran oka van annak, ha valaki nem tud kapcsolódni a legmélyebb énjéhez.
Írjátok meg, mit gondoltok erről a témáról vagy a mai üzenetről! Tartsatok velem legközelebb is. Sziasztok!
A videó eredeti linkje: https://www.youtube.com/watch?v=YrEArlz-wM4 Az összefoglalásban segítség volt: Gemini
