Üzenet közreadásának eredeti dátuma: 2026. március 26.
A mai tanítás rávilágít, hogy fizikai testünk csupán egy átmeneti hordozó, egyfajta „edény”, amely nem határozza meg valódi lényünket. Megtanulhatjuk, hogyan váltsunk tudatosan valóságot, és hogyan helyezzük át tudatosságunkat egy olyan hordozóba, amely mentes a fájdalomtól és a korlátoktól. Ehhez elengedhetetlen a fizikai megjelenésünkhöz való túlzott ragaszkodás felszámolása és az önelfogadás gyakorlása. Ha felismerjük, hogy nem vagyunk azonosak a testünkkel, az élet sakktábláján gyalogból tudatos játékossá válunk, megnyitva az utat a szuverén létezés felé.
Boldog csütörtököt mindenkinek! 2026. március 26-a van.
Ma reggel az elcsendesedésem alatt a felsőbb énem arra kért, hogy egy rendkívül fontos témáról beszéljek, ami elengedhetetlen az evolúciónk jelenlegi szakaszában: emlékeztesselek titeket arra, hogy ebből az egészből semmi sem valóságos.
Tudom, hogy ez sokaknak nehéz falat lesz, egyszerűen azért, mert a mindennapokban valóságosnak tapasztaljuk és látjuk a világot. Bontsuk le ezt egy kicsit: ez a hordozó, amiben ebben a létezésben lakunk, csupán egy eszköz; egy edény, amely befogadja a tudatosságotokat és a lelketek egy darabját. Ennyi az egész. Ez a test nem határozza meg, kik vagytok valójában.
Most érkezett egy nagyon jó példa: ez a test jelenleg az otthonotok. Gondoljatok a remeterákra. Amikor a remeterák kinövi a házát, keres magának egy másik hordozót, egy másik otthont. A ti tudatosságotok ebben a valóságban ebben a „házban” lakik. Ha valami nincs rendben ezzel a házzal – ha fájdalmat éreztek, ha szenvedtek –, miközben a spirituális úton tágítjátok a tudatosságotokat, valójában az történik, hogy átléptek egy másik valóságba. Ott a hordozótok ugyanúgy nézhet ki, de mégis más lesz.
Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy megtanultatok és megértettetek valamit, és már más módon lakjátok be az edényeteket. De mi van akkor, ha nem kell megvárnotok, hogy ez természetes módon megtörténjen? Mivel ez az egész nem valóságos, megvan a képességetek arra, hogy saját parancsszóra, a szándékotok erejével váltsatok át egy másik térbe. Néhányan közületek ezt már tudatosan vagy tudat alatt meg is tették. Áthelyezitek a tudatosságotokat és a lelketeket egy másik hordozóba, amely ugyanúgy néz ki, de nincsenek benne ezek a fizikai kihívások. Azért lehetséges ez, mert az a másik hordozó egy másik valóságban létezik.
Megkérdezhetitek: „Mel, ezt hogyan csináljam?” Pusztán a szándék erejével. Én magam is gyakorlom ezt. Időnként kapok olyan kihívásokat, amikkel tesztelhetem a képességeimet. Ma reggel például ironikus módon fájdalommal ébredtem a jobb lábamban. Pedig este még semmi bajom nem volt. Lehet, hogy a rendszer válaszolt így a tegnapi felfedéseimre? Valószínűleg, mert a rendszernek vannak bizonyos mintázatai. De ma nem erről akarok beszélni, hanem arról, hogyan váltottam.
A tegnapi meditáció egy szervesebb módja volt ennek, de ma másképp csináltam. Leültem, és elképzeltem magam mellett egy másik hordozót, egy másik otthont, amiben nincs fájdalom. Szó szerint láttam, ahogy a tudatosságom és a lelkem átköltözik abba az új térbe. Ezután elképzeltem, ahogy a régi hordozó feloldódik. És tudjátok, mi történt? A fájdalom a lábamban megszűnt.
Hogyan lehetséges ez, ha minden annyira megfogható és rögzített? Ez a jövő útja. Így kell játszani a játékot. Így válsz valódi játékossá. Korábban említettem, hogy meg kell tanulnunk játszani. Nem játékosként érkezünk ebbe a valóságba, hanem gyalogként, bábuként. Az emberiség többsége még mindig gyalog, ami azt jelenti, hogy a rájuk kényszerített program szerint működnek. Amint ezt felismered, játékossá válsz. Minél magasabb a tudatosságod, annál aktívabban játszol.
Tudd, hogy a játékot nemcsak az irányító rendszer játssza, hanem magasabb fénylények is. Mi az ő játékukba lépünk be szabadon, azzal a céllal, hogy tanuljunk és fejlődjünk. A jutalom a lélek számára az a tudás, hogyan válthatunk valóságot egy olyan térbe, ahol a testünk már nem hordozza a korábbi nehézségeket. Ez a szintlépés.
Ha még nem tartasz itt, az sem baj. De beszélnem kell róla, mert ebbe az irányba tartunk. Gyakoroljátok ezt! Ha nem tekintesz magadra úgy, mint aki bele van láncolva a testébe, akkor nem válsz azonosulóvá a testeddel. Ez nem csökkenti a szenvedés értékét, csak azt jelenti, hogy elég önrendelkező vagy annak megértéséhez: te nem a hordozód vagy.
Minél kevésbé ragaszkodsz a hordozódhoz, annál könnyebben váltasz. Ha állandóan a megjelenésed miatt aggódsz, ragaszkodsz a hordozódhoz. Ha folyamatosan az egészséged miatt szorongsz, ragaszkodsz a hordozódhoz. Ha elégedetlen vagy a küllemeddel és nincs benned elég önszeretet vagy legalább semlegesség, akkor is ragaszkodsz hozzá. Ezek mind befolyásolják a sikeredet. Minél kevesebb jelentőséget tulajdonítasz a fizikai formádnak a nagy egészben, annál könnyebben válthatsz valóságot.
Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy ne gondozd a testedet. Gondoskodj magadról, de ne válj a test rabjává. Hagyd nyitva a lehetőséget a váltásra. Minden önmagadnál kezdődik. Ha nehézségeid vannak az önelfogadással, kezdd ott a munkát, mert ez az a kapocs, ami a legtöbb embert fogva tartja és korlátozza a teremtő erejét.
Ezt akartam mára útravalóul adni nektek. Írjátok meg, mit gondoltok, és tartsatok velem a folytatásban is! Sziasztok!
A videó eredeti linkje: https://www.youtube.com/watch?v=ZvPlXAd-FsQ Az összefoglalásban segítség volt: Gemini
