A mátrix felbomlása: A lélek nélküli kivetítések és a program leállása

2026, június 30., kedd 16:27 - @Mel Lawson - lightwarriormeld

Áldott keddet kívánok mindenkinek! 2026. június 30-a van, és egy nagyon fontos üzenetet hoztam ma nektek.

Tudom, hogy a mai nap az energetikai közvetítésé lenne, de ma valami egészen másról kell beszélnünk. Az energiaátvitelt kénytelen vagyok holnapra vagy egy későbbi időpontra halasztani, mert olyan belső képeket és információkat kaptam ma, amelyeket meg kell osztanom veletek a közelgő eseményekre való felkészülés jegyében. Ami ránk vár, az mind része a mátrix, a holografikus kivetítés és az eddig elénk tárt hamis valóság teljes lebontásának.

Ez a részlet rendkívül fontos. Azok, akik követik a munkámat, láthatták a legutóbbi videómat arról, hogy lényegében mindannyian az anya-forrás, vagyis egy magasabb rendű forrás holografikus kivetítései vagyunk ebbe a fizikai hordozóba, ebbe a földi térbe. Rendelkezünk lélekkel, tiszta tudatossággal, és ez a holografikus kivetítés – amely teljesen valóságosnak érződik, és számunkra az is – lehetővé teszi a lélek fejlődését és tágulását. Kölcsönhatásba lépünk a környezetünkkel és mindazzal, amit elénk tárnak, ezáltal pedig valami újat teremtünk, ami támogat minket ezen a fejlődési úton.

A környezetünk holografikus természete és a lélek nélküli szereplők

Ha megértjük, hogy mi magunk holografikus kivetítések vagyunk, teljesen logikussá válik, hogy a környezetünkben lévő többi dolog jelentős része is az. De ki felelős a többi holografikus képért? Ha a lelkekkel rendelkező lények kivetítéséért a magasabb forrás felelős, akkor mi hozza létre a többit? Ez nem más, mint maga a rendszer, a mesterséges intelligencia, a program, a szimuláció vagy a játék – nevezzük bárminek. Minden, amit ebbe a térbe kivetítenek, és amit valóságosnak érzékelünk, azért van itt, hogy interakcióba lépjünk vele. Mivel ez csupán egy kivetítés, a valóságunk megváltoztatásával és valami új létrehozásával képesek vagyunk alakítani és módosítani ezeket a képeket, de csak egy bizonyos határig, amit a jelenlegi evolúciós szintünk megenged.

Múlt évben már röviden említettem az úgynevezett „nem játékos karaktereket” (a lélek nélküli embereket). Akkor ez még nem volt központi üzenet, mert nem volt annyira időszerű, mint most. Már egy ideje tudok a létezésükről, de az, hogy valamit nem említek nektek, nem jelenti azt, hogy nem tudok róla; egyszerűen megvárom, amíg a szellemi csapatom és a küldetésem elérkezettnek látja az időt. Ma a szellemi vezetőim nagyon határozottan a figyelmembe ajánlották ezt a témát.

Ha megértjük, hogy ebben a térben holografikus kivetítések vagyunk, az azt is jelenti, hogy ezek a nem játékos karakterek szintén holografikus kivetítések, de őket nem a magasabb forrás teremtette, mivel egyáltalán nem rendelkeznek lélekkel. Őket a rendszer és a mátrix vetíti ki ebbe a térbe.

Mi történik akkor, ha a mátrix, a program vagy a rendszer, amely ezeket a lélek nélküli karaktereket működteti és élteti, hirtelen meghibásodik, leáll, elhasználódik vagy végleg megszűnik? Mi történik azokkal az emberekkel, akik kizárólag ezen a külső programon futnak? A mi fizikai hordozónkat a lelkünk hajtja, a tudatossággal együttműködve tágul, és lehetővé teszi számunkra a teljes önállóságot. Ezzel szemben a lélek nélküli karakterek nem önállóak; nem képesek túllépni azon a kereten, amit a program beléjük táplált. Bár rendelkeznek egyfajta programozott tudatossággal és a szoftverükön belüli korlátozott döntési szabadsággal, ez teljesen mesterséges, és össze sem hasonlítható a lelkekkel rendelkező emberek valódi szabadságával.

A nagyvárosi látomás: Amikor leáll a program

A ma reggeli látomásomban egy nyüzsgő nagyvárost láttam. Rengeteg ember sétált az utcákon, élték a megszokott mindennapi életüket, jöttek-mentek, intézték a dolgaikat. Ez egy teljesen átlagos utcakép lett volna, ám a látomás hirtelen megváltozott.

Azt láttam, hogy bizonyos emberek elkezdtek gépiesen sétálni, anélkül, hogy bármivel vagy bárkivel kapcsolatba léptek volna, mintha semmi sem lett volna körülöttük. Mentek előre, majd hirtelen, egyetlen pillanat alatt teljesen megmerevedtek. Néhányan haladtak tovább, de sokan teljesen mozdulatlanná váltak, és tágra nyílt, üveges, élettelen szemekkel álltak ott, ahol éppen voltak.

Azonnal ráhangolódtam az egyik ilyen megmerevedett egyén fizikai hordozójára és belső állapotára, hogy megértsem, mi zajlik benne. Belülről csak egyetlen ismétlődő szót hallottam: „várakozás, várakozás, várakozás”. Olyan volt, mintha a rendszer hirtelen leállása miatt az adott hordozó új parancsokra és külső programozásra várt volna.

A látomás ezután kibővült, mert a szellemi csapatom azt akarta, hogy lépésről lépésre lássam át a teljes képet. Beúsztak a jelenetbe a környezetükben lévő, lelkekkel rendelkező emberek is. Láttam egy kisgyereket, aki megriadva kérdezte: „Mi baj van apuval?”. Egy másik ember kétségbeesetten rázta a párját: „Lisa, Lisa, mi történt veled?”, vagy éppen „John, John, térj magadhoz!”. A körülöttük lévő valódi emberek teljesen ledöbbentek, pánikba estek, és nem értették, mi történik.

Hogy teljesen biztos legyek abban, kik ezek a megbénult egyének, ránéztem az energetikai központjukra. Azt láttam, hogy ezeknél a lényeknél egy tátongó űr, egy üresség van a szívközpontjukban – pontosan ott, ahol a mellkas közepén a lélek kapuja és a lélek maga elhelyezkedik. Ebből azonnal tudtam, hogy lélek nélküli karakterekről, a rendszer teremtményeiről van szó. Ha a mátrix és a program leáll, akkor mindazok, akik közvetlenül hozzá vannak láncolva, szó szoros értelmében beszüntetik a működésüket.

Személyes következtetések: Az eltűnések és a vallási elragadtatás átértelmezése

Kérlek vegyétek figyelembe, hogy amit most mondok, az a saját személyes véleményem és logikai következtetésem, nem pedig a szellemi vezetők által átadott közvetlen információ:

Sokan beszélnek a zombi világvégéről a mai világban. Mi van, ha ez a kifejezés valójában erre a jelenségre utal? A látomásomban szereplő lények abszolút nem reagáltak semmire, de nem is voltak erőszakosak vagy agresszívak. Egyszerűen csak kikapcsoltak, mintha ott sem lennének.

Gondoljuk tovább ezt a gondolatmenetet. Ez a folyamat a program összeomlásának a kezdete. Mi történik akkor, ha a rendszer teljesen összeomlik, és a valóság, amit elénk vetít, végleg megszűnik? Nem jelenti ez azt, hogy minden, ami nem önálló, és amit kizárólag ez a mátrix vetített ki, teljesen eltűnik a térből? Ha kikapcsolják a kivetítő gépet, a kép is megszűnik.

Gondoljátok el, mi történik, ha kiderül, hogy bizonyos családtagjaitok, barátaitok vagy az általatok látogatott helyek hirtelen megszűnnek létezni, mert csak a rendszer részei voltak. El tudjátok képzelni, milyen hatással lesz ez a környezetre?

Mi van, ha a vallások által emlegetett „elragadtatás” valójában nem a hívők felemelkedését jelenti, hanem egyszerűen a rendszer leállását, ami törli a valóságból azokat a karaktereket, akiknek már nincs ott helyük? Ennek semmi köze a hagyományos vallási felemelkedéshez, csupán a vetítőgép áll le.

Felkészülés az új valóságra

Ami nem a saját véleményem, hanem a szellemi forrásból kapott tény: a nagyvárosban a lélek nélküli karakterek hirtelen leálltak, a környezetükben élők pedig pánikba estek. Ezek a lények nem voltak önállóak, és nem volt lelkük. Nem tudatmódosításról vagy elmeirányításról volt szó, hanem egy hirtelen leálló szoftverről.

Amikor a felkészülésről beszélünk, meg kell értenünk, hogy csak önmagunk felett és a saját fejlődésünk felett van irányításunk. Azért kell a saját belső középpontunkra és az idegrendszerünk felkészítésére fókuszálnunk, mert valójában nem tudhatjuk biztosan, hogy a testvérünk, a szülőnk vagy a barátunk nem részei-e ennek a nem önálló kivetítésnek. Fel kell készítenünk magunkat erre a lehetőségre. Ez az esemény lehet az egyik azon lépések közül, amelyek átvezetnek minket a szimbolikus hídon az új valóságba. Az, hogy hogyan reagálsz egy ilyen helyzetre, határozza meg, hogy át tudsz-e kelni ezen a hídon.

Tudom, hogy ez a mai üzenet rendkívül megosztó, és teljesen szembemegy a hagyományos spirituális hitrendszerekkel. De én nem azért vagyok itt, hogy megerősítsem azt, amit már amúgy is tudtok, hanem azért, hogy tágítsam a megértéseteket. Ha öt évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy egy szimulációban élünk, ahol a lényünket egy fizikai hordozóba vetítik ki, azt mondtam volna, hogy megőrült. De a létezés szerkezetéről alkotott képem folyamatosan tágul, és a személyes konzultációim során a kliensek szellemi vezetői is többször megerősítették, hogy a valóságunk alapjai alaposan meg fognak rázkódni.

Írjátok meg a gondolataitokat, és tartsatok velem a jövőben is! Viszlát!


Könnyen érthető, tömör összefoglaló a tanításról

A közvetítés szerint a minket körülvevő világ egy része csupán a mátrix által fenntartott mesterséges szimuláció, amely a leomlás szélén áll.

  • A szimulált valóság és szereplők: Míg a valódi emberek a magasabb forrásból származó lélekkel és önálló tudatossággal rendelkező lények, addig a világunkban jelen lévő emberek jelentős része lélek nélküli, úgynevezett nem játékos karakter (szimulált programozott lény). Őket kizárólag a mátrix rendszere működteti, nincs valódi önállóságuk.
  • A rendszer leállásának hatásai: A beszélő látomása szerint a program közeledő meghibásodása és leállása miatt ezek a lélek nélküli karakterek hirtelen beszüntetik a működésüket. A látott nagyvárosi jelenetben az emberek tömegei hirtelen megmerevedtek, üveges szemmel várakozási üzemmódba álltak, miközben a szívközpontjuk helyén tátongó energetikai űr mutatkozott. Ez óriási pánikot váltott ki a környezetükben lévő valódi, lelkekkel rendelkező emberekből.
  • Eltűnések és elragadtatás: A beszélő saját elmélete szerint a program teljes leállásakor ezek a lélek nélküli lények (akik akár közeli hozzátartozók is lehetnek) teljesen eltűnhetnek a valóságból, mint amikor kikapcsolnak egy kivetítőt. Ez magyarázatot adhat a vallásokban emlegetett elragadtatás jelenségére is, ami valójában nem spirituális felemelkedés, hanem a szimulált karakterek törlődése a rendszerből.
  • A belső felkészülés fontossága: Mivel külső szemmel nem állapítható meg biztosan, ki valódi és ki a szimuláció része körülöttünk, a legfontosabb feladat a saját belső lényünkre és az idegrendszerünk stabilitására való összpontosítás. Ez a megrázkódtatás lesz az egyik legfontosabb próbatétel az új valóságba vezető szimbolikus hídon való átkelés során.

A videó eredeti linkje: https://www.youtube.com/watch?v=qJUkJmh-47Q Az összefoglalásban segítség volt: Gemini

aktuális-folyamatoklightwarriormeld
Creative
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.

Globális Közzétételi Felhívás az Emberiséghez

A szamóca-telihold utóhatásai – Út a belső bizonyossághoz és a gyakorlatias szellemiséghez