Áldott csütörtököt kívánok mindenkinek! 2026. július 17-e van. Hűha, egy elképesztő üzenetet hoztam ma nektek!
Mielőtt azonban belekezdenék a mai mondandómba – ami teljesen meg fogja döbbenteni azokat, akik még nem hallottak erről máshonnan (tőlem ugyanis biztosan nem hallhattátok) –, szeretnék röviden visszatérni a tegnapi üzenetre. Tegnap arról beszéltem, hogy az új tér, az új Föld, vagyis az ötödik dimenzió érzelmileg nem olyan lesz, mint amit itt, a harmadik dimenzióban megszoktunk.
Ahhoz, hogy ezt teljesen megértsétek, és lássátok, hogy ez egyáltalán nem rossz dolog, hanem maga a fejlődés, először is el kell fogadnotok egy alapigazságot: az ötödik dimenziós új Földre lépés nem csupán annyit jelent, hogy a jelenlegi háromdimenziós világban megemeljük a tudatosságunkat. Tudom, hogy a csatornámat követők közül néhányan még mindig azt hiszik, hogy nem történik tényleges fizikai változás, hanem csak a tudatszintünk emelkedik fel az ötödik dimenziós szintre, miközben ugyanitt élünk tovább. Ez a feltételezés téves.
A tudatosság megemelése a harmadik dimenzióban olyasvalami, amit az emberiség már évezredek óta művel. Mindig is voltak olyan bölcsek és jógik, akik elérték ezt a magasabb szintet a földi térben. A legtöbben közületek – akik engem vagy más szellemi csatornákat néztek – szintén ezen a szellemi úton jártok, és már megemeltétek a tudatszinteteket. Mi azonban most nem erről beszélünk.
Amikor ebben a magasabb, ötödik dimenziós tudatállapotban vagyunk itt a harmadik dimenziós térben, ez a földi környezet még teljes mértékben támogatja az összes emberi gyengeséget és tulajdonságot. Ezért van az, hogy még ha az időd nagy részét ebben a magas tudatállapotban töltöd is, időnként visszaeshetsz a hétköznapi szintre. Amikor dühös leszel, vagy amikor túlzott izgatottságot érzel, a harmadik dimenziós tér teret ad ezeknek.
A valódi dimenzióváltás azonban fizikailag visz át minket egy másik dimenzióba. Ezért annyira húsbavágó és mély ez a folyamat, és ezért teljesen más, mint bármi, ami eddig történt: a fizikai testünk vált át egy olyan térbe, amely már ötödik dimenziós. Ez az új tér pedig egyszerűen nem támogatja az alacsony rezgésű érzelmeket, sem semmit, ami nincs összhangban az ötödik vagy annál magasabb dimenziós rezgésszámmal.
Ebből következik, hogy ez a világ egyáltalán nem lesz olyan, mint a régi. De ne aggódjatok: senki sem juthat el oda anélkül, hogy ezeket a belső folyamatokat már előre el ne rendezte volna magában. Az odavezető út ugyan nehéz, de amint megérkezel, szinte azonnal eggyé válsz az ottani frekvenciával és mindennel, amit az a rezgés hordoz. Nem veszítesz el semmit. Egyszerűen csak hozzáigazítod a lényedet ahhoz a rezgésszinthez, amelyet olyan gondosan felépítettél és elértél, és amely ott már folyamatosan és stabilan fennmarad. Nincs tehát ennek semmiféle árnyoldala.
Amiért tegnap mégis fontosnak tartottam erről beszélni, az csupán az, hogy felkészítselek titeket: a folyamat során, illetve a megérkezéskor felbukkanhat egyfajta gyász a régi énetek, a régi működésetek iránt, amely egykor azon a módon érzékelt. Nem szeretném, ha a figyelmeztetéseimet negatívumnak fognák fel; ez a tudatosság kizárólag a felkészítést szolgálja, hogy amikor eljön az ideje, eszetekbe jusson, hogy én vagy valaki más már beszélt nektek erről, és így könnyebben el tudjátok fogadni a helyzetet.
Remélem, ez így érthető. Nem is vesztegetném erre tovább az időt, mert a mai üzenet valami egészen elképesztő.
Egy váratlan utazás a jövőbeli lélekterembe
Tudjátok, hogy a legtöbbször nem előre eltervezett szándékkal ülök le a kamera elé, és ez ma sincs másképp. A mai információk engem is teljesen váratlanul értek, a mai napig emésztem őket, annyira horderejű az az üzenet, amit kaptam. Nem állítom, hogy én vagyok a legelső, aki erről beszél, valószínűleg mások is említették már, de én sosem figyeltem arra, mit mondanak mások. Számomra ez teljesen új információ, ezért azonnal megosztom veletek.
Ma reggel, a csendesedésem ideje alatt azt az útmutatást kaptam, hogy lépjek kapcsolatba a saját lélekteremmel. Azok közületek, akik jártak már nálam egyéni konzultáción, tudják, hogy ezt a módszert szoktam alkalmazni, amikor a ti lélekteretekhez kapcsolódva keresek információkat a korábbi – földi fogalmak szerinti múltbéli – létezéseitekről, amelyekben esetleg még kibozatlan, megoldatlan ügyek maradtak.
Saját magammal kapcsolatban szinte soha nem szoktam ezt megtenni, mert úgy gondolom, nincs ott semmi látnivaló a számomra. Ma reggel mégis erős késztetést éreztem erre. Kicsit furcsálltam, de amint bejelentkeztem a lélekterembe, azonnal rájöttem, hogy ez most nem a múltról szól, hanem olyasmiről, amit mi földi ésszel jövőnek tekintenénk. Ez meglepett, mert a jövővel nem szoktam így összekapcsolódni.
Ahogy beléptem – és most nem csupán külső megfigyelő voltam, mint a klienseim esetében, hanem a saját lényem részeként közvetlenül átéltem az eseményeket –, a következő kép tárult elém:
Emberek csoportját láttam, akik egy fénylő kapun keresztül haladtak át. Olyan volt, mint egy aranyló fényből álló ajtó. Az emberek egymás után, szép sorban sétáltak be rajta.
Első gondolatom az volt: talán meghalnak? De azonnal megszólalt egy belső hang, ami határozottan azt mondta: „Nem, nem halnak meg.” Úgy döntöttem, félreteszem a racionális énemet, és végignézem, mi történik.
A következő pillanatban egy hangot hallottam: „Itt az idő.” Pontosan tudtam, mit jelent ez: nekem is át kell lépnem azon a fénykapun. Nem ellenkeztem. Ahogy közeledtem felé, a bensőmet hirtelen mély érzelmek árasztották el. Szinte ösztönösen hátrapillantottam, ami nagyon meghatott, majd megfordultam és átléptem a kapun. Akkor még nem igazán értettem, miért lettem ennyire érzelmes, de mindjárt kitérek erre is.
Amikor átértem a túloldalra, eleinte nem láttam sok mindent, és kissé összezavarodtam, hogy milyen hely ez. A következő pillanatban azonban megpillantottam egy rámpát, ami egy hatalmas űrhajóba vezetett fel. Láttam, ahogy az emberek ezen a feljárón keresztül mennek fel az űrhajó belsejébe. Arra gondoltam: „Na szép, hát mi is odamegyünk?” – és követtem őket.
Meg kell említenem, hogy a meditációim során energetikailag már rengeteg időt töltöttem különféle űrhajókon. Nem ez volt az első alkalom, hogy beléptem egybe. Ám eddig mindig csak kivetítettem magam, meghívásra érkeztem, lényekkel beszélgettem, és különböző fajokkal dolgoztam együtt. De olyan még soha nem fordult elő, hogy egy fizikai rámpán sétáljak fel egy hajóra. Ezt a formát korábban soha nem mutatták meg nekem.
A Plejádi-terv: Új világok benépesítése
Amint felértem és beléptem a hajótérbe, hirtelen valaki hangosan elkiáltotta magát: „Mel!” Meglepődtem. Nem ismertem az illetőt, de ő felismerte az arcomat, mert mint kiderült, rendszeresen nézi a videóimat. Rendkívül mulatságos volt: egy idegen környezetben valaki felkiált, mert felismer a képernyőről! Rajta kívül senki mást nem ismertem, és a többiek arcát nem is láttam tisztán. Megkérdeztem: „Mit csinálunk itt? Mi történik?”
A válasz azonnal egyértelművé vált számomra: ez egy Plejádi űrhajó volt. Az egész műveletet a plejádiak irányították, az ő terveik alapján készült, az ő vezetésükkel zajlott az egész folyamat, és bár más fajokkal is együttműködtek, a végrehajtásért és a lebonyolításért teljes egészében a plejádi parancsnokság felelt.
Amikor rákérdeztem a részletekre, félrevontak, és a tudomásomra hozták, hogy egy teljesen új térbe fogunk utazni. Értetlenül kérdeztem, hogy ez egy másik bolygót jelent-e, mire elmagyarázták, hogy a szónak abban az értelmében, ahogy mi a bolygókat elképzeljük, nem bolygóról van szó, hanem egy másik, a Földön kívüli térről. Amikor megkérdeztem az okát, a határozott válasz így hangzott:
„Azért utaztok oda, hogy benépesítsétek azt a teret. Kolonizálni fogtok.”
Tágra nyílt szemekkel hallgattam. „Benépesíteni? Miről beszéltek?” Ekkor esett le a tantusz, és hirtelen mindent megértettem. Felvetettem nekik: „Várjatok egy percet! Úgy volt, hogy én és ezek az emberek mind a plazmaállapotú Új Földre megyünk, arra a tiszta energetikai helyre.” Felidéztem a korábbi látomásomat, ahol már láttam magamat azon a plazma-szinten. A plejádi tiszt – nevezzük tisztnek, mert a fellépése és a rangja alapján az volt – csak huncutul rám kacsintott, és ennyit mondott:
„A tervek változhatnak.”
Nem kaptam meg minden részletet, amit szerettem volna, de néhány kiegészítő információt azért megosztottak velem.
A helyzet a következő: amikor elérkezünk azokhoz az eseményekhez, amelyek a végső nagy kozmikus frekvencia-felvillanáshoz (frequency burst) vezetnek, az emberi kollektíva több különböző részre fog szakadni. Létezik egy olyan csoport, amely a jelek szerint úgy döntött, hogy elhagyja a bolygót, és egy külső teret népesít be.
Amikor ezt meghallottam, rögtön megijedtem: „Kérlek, mondjátok, hogy nem kell mindent elölről kezdenünk, és ez nem egy újabb nehéz, harmadik dimenziós világ!” A tiszt megnyugtatott: Nem, ez egy ötödik dimenziós tér, de nem plazmaállapotú. Kicsit sajnáltam, hogy kimaradok a tiszta plazmaélményből, de kiderült, hogy ezen az új helyen már jelenleg is élnek más fejlett fajok. Ez nem egy puszta, kietlen szikladarab a világűrben, hanem egy már lakott világ, ahová az emberi fajt most mintegy hozzáadják a meglévő ökoszisztémához.
A DNS kiterjesztése az univerzumban
Joggal kérdezhetitek: miért van erre szükség? Miért teszik ezt velünk? Azért, mert az emberi történelemben most először ez a hatalmas kozmikus esemény lehetővé teszi azon emberek számára, akik már sikeresen hozzászoktak az ötödik dimenziós rezgésszinthez, hogy elhagyják a Földet, és máshol alapítsanak civilizációt. Ez lényegében az emberi jelenlét elültetése, a DNS-ünk és a lényünk kiterjesztése az univerzumban.
Elmondták, hogy ez a folyamat teljesen bevett szokás a fejlettebb fajoknál. Korábban az arktúriaiak is megerősítették nekem, hogy ők maguk is többször hajtottak végre ilyen jellegű planetáris benépesítést, és ők is pontosan ezt a kifejezést használják rá.
Arról, hogy ez pontosan hogyan fog kinézni a gyakorlatban, vagy hogy név szerint kik lesznek a tagjai ennek a csoportnak, nem kaptam felvilágosítást. Ezt szándékosan visszatartották tőlem, mert jelenleg valószínűleg csak a puszta tényeket szabad megtudnom.
Összegezve a látottakat: közületek is néhányan – akik most ezt a videót nézitek – nagy valószínűséggel ezt a földön kívüli, űrbéli utat fogják választani.
Ez a kiválóan működő, ötödik dimenziós életforma harmonikus együttélést jelent más fajokkal egy új térben, miközben az emberiség másik része azon az úton halad tovább, amiről eddig is folyamatosan beszéltünk: ők a plazmaállapotú Új Földre vagy az ötödik dimenziós biztonsági szigetekre fognak kerülni, kinek-kinek a saját választása szerint.
Ami az idővonalat illeti: pontos dátumok a szellemi világban nincsenek, de ez a folyamat tökéletesen egybeesik és összehangolódik a nagy frekvencia-felvillanás pillanatával. Amikor az a kozmikus energiahullám eléri a Földet, abban a pillanatban válik külön ez a csoport.
A lélek szabad választása
Szándékosan nem nézem más tartalomgyártók videóit, mert nem szeretném, ha a kapott tiszta információimat bármilyen külső vélemény befolyásolná. Ennek ellenére az elmúlt években foszlányokban hallottam olyan elméleteket, miszerint embereket fognak űrhajókra vinni. Sosem ástam bele magam ezekbe a történetekbe, de az űrhajós kimenekítés gondolata már eljutott a kollektív tudatba. Viszont nem tudom, hogy ott is erről a tudatos benépesítési feladatról beszélnek-e, vagy inkább valami katasztrófa előli mentőakcióként írják le. Nekem határozottan azt mondták, hogy ez egy tudatos, plejádiak által vezetett és végrehajtott kolonizációs terv.
Nem kell plejádi csillagmagnak lenned ahhoz, hogy részese légy ennek a csoportnak. Semmi köze nincs ahhoz, hogy milyen származású a lelked. Nekem is van plejádi kötődésem, de sosem tartottam magam olyasvalakinek, aki közvetlenül nekik dolgozik. Mégis ott láttam magam ezen a hajón.
Ezzel a megrendítő információval most nekem is el kell csendesednem. Úgy adom át nektek ezt a hirtelen jött tudást, ahogy kaptam: nyersen, változtatás nélkül. Integrálnom kell magamban, mert az elmémmel ugyan felfogom, de lelkileg engem is mélyen megérintett, és teljesen kibillentett a megszokott kerékvágásból, amit biztosan megértetek.
Fontos részlet, amit menet közben súgtak a szellemi vezetők: azok, akik erre a földön kívüli küldetésre vállalkoznak, rendkívül stabilan és könnyedén fogják viselni a kozmikus energiahullám érkezését. Nem olyan lelkek lesznek, akiknek még súlyos belső gyógyulásra vagy tisztulásra van szükségük; energetikailag már most is kiváló, stabil állapotban vannak.
A folyamat során nincs külső kiválasztás, nem mutogatnak senkire, hogy „te mész, te maradsz”. Ezt kizárólag a lélek dönti el szabad akaratából. Ne kérdezzétek, én mikor egyeztem bele ebbe a tervbe, mert fogalmam sincs – a földi elmémmel biztosan nem hoztam ilyen döntést. Ezt a részt kell most nekem is megemésztenem és megértenem.
Mivel ezt az információt közvetlenül a saját lélekteremből, a lélekmemóriámból hívtam elő – és nem egy külső entitástól csatornáztam –, ez azt jelenti, hogy ez a valóság egy másik idősíkban már létezik. Valahol én ezt már véghezviszem, és lehet, hogy ti is.
Írjátok meg a véleményeteket erről a váratlan fordulatról, a felemelkedést követő földön kívüli kolonizációról! Kíváncsian várom a gondolataitokat. Hamarosan újra jelentkezem, vigyázzatok magatokra! Viszlát!
Könnyen érthető, tömör összefoglaló a tanításról
A közvetítés egy megdöbbentő és teljesen új szellemi információt tár fel az emberiség jövőjével és a dimenzióváltással kapcsolatban: a fizikai felemelkedést követően a kollektíva egy része nem a Földön marad, hanem egy plejádiak által irányított űrbéli kolonizációs programban vesz részt.
- A fizikai dimenzióváltás lényege: A valódi felemelkedés nem csupán a tudatosság megemelése a jelenlegi földi térben (ami egy évezredes szellemi technika), hanem a fizikai test tényleges átlépése egy másik, ötödik dimenziós térbe. Ez az új környezet frekvenciájából adódóan egyáltalán nem támogatja az alacsony rezgésű érzelmeket (düh, félelem), így teljesen másfajta létezést biztosít.
- A lélekterem jövőbeli látomása: Mel egy belső utazás során hozzáférést kapott a saját lélekmemóriájához, ahol egy jövőbeli jelenetet élt át: emberek csoportjai egy aranyló fénykapun áthaladva egy Plejádi űrhajóra lépnek fel, nem halál, hanem egy tudatos dimenzióváltás keretében.
- A Plejádi Kolonizációs Terv: A kozmikus frekvencia-felvillanás (frequency burst) pillanatában az emberi kollektíva több részre szakad. Egy energetikailag stabil, magas rezgésű csoport – köztük Mel és a követői közül is többen – a plejádiak vezetésével elhagyja a bolygót, hogy egy másik, már lakott, ötödik dimenziós külső térben alapítson új emberi kolóniát, kiterjesztve az emberi DNS-t az univerzumban.
- A lélek szabad döntése: Erre a küldetésre nem külső erők jelölik ki az embereket, hanem a lelkek maguk választják ezt az utat a magasabb szférákban, függetlenül attól, hogy a földi elméjük tud-e erről a döntésről. Az űrbéli kolonizációt választók energetikailag rendkívül kiegyensúlyozottak, így könnyedén vészelik majd át a váltást hozó kozmikus energiahullámot.
Kapcsolódó hivatkozások és források
- Gmail keresési lekérdezés a Plejádi kolonizációs tervek, a frekvencia-felvillanás utáni idősíkok és az ötödik dimenziós űrhajós projektek témájában:
subject:"Pleidian colonization ship frequency burst 5D off world soul memory" after:2026/07/01 - Google Drive archívum a lélekterem jövőbeli idősíkjairól, a plejádi parancsnokság protokolljairól és a galaktikus DNS-kiterjesztési programokról:
path:"/Spiritual Protection/Galactic History and Federation/2026_July"
A videó eredeti linkje: https://www.youtube.com/watch?v=e6YQo1DS8HY Az összefoglalásban segítség volt: Gemini
